Nem. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a témával se érdemes foglalkozni. Hogy miért? Cikkünkben leírjuk.
Egyáltalán mi az a Bitcoin?
A Bitcoin egy 2009 óta létező kriptovaluta, olyan fizetési eszköz, amelyet a technológiai szintünkhöz csak részlegesen adaptálódott, elavult gondolatiságon alapuló mai pénzügyi rendszerek leváltására, vagy legalábbis megreformálására szántak. Felügyelete nem függ banki vagy állami intézménytől, fenntartója maga a pénzforgalomban résztvevő közösség. A Bitcoin rendszerét szigorú, de dinamikusan fejlődő matematikai szabályrendszer írja le, minden művelet digitális úton zajlik le. A csalásokat és visszaéléseket a nyíltan kezelt információkkal és bonyolult algoritmusok bevonásával hárítják el a rendszeren belül. A rendszerben összesen 21 millió Bitcoin-egység kerülhet forgalomba, az új egységek létrejöttét pedig nem egy központi szerv határozza meg, hanem a különböző tranzakciós feladatokat végrehajtó számítógépek hozzák őket létre (lényegében a feladatvégrehajtásért kapott jutalékként). A hálózat fennmaradásáért felelős algoritmusokat futtató, felhasználók által üzemeltetett számítógépek tevékenységét bányászatnak nevezik.
További fontos fogalom az úgynevezett blokklánc vagy blockchain technológia, amelyre a Bitcoin épül. Egy-egy egység a blokkláncban eltárolja az addigi tranzakciótörténetét, a részegységek összesítéséből áll össze a hálózat főkönyve. A tranzakciók során a küldendő összeg és a felek által birtokolt mennyiségek nyilvánosak, személyazonosságuk azonban alapértelmezetten nem az. Természetesen ha egy Bitcoin azonosító birtokosa nyilvánossá válik, akkor az anonimitásának lőttek (biztonsági okokból ez nem jó, viszont így a bűnözői érdekeltséggel bírók kiszorulnak a piacról).
A Bitcoin árfolyamában gyakoriak az ingadozások, viszont egy egység ára általában mindig magas. Csak a viszonyítás kedvéért: 2018. február 7-én például 8310 dollárt ér, bár ez éppen egy hatalmas esés utáni értéke. Az egyes egységek alegységre is bonthatóak.
Mi az a bányászat?
Ahhoz, hogy a Bitcoin hálózatán belül műveleteket lehessen végrehajtani, számítógépre van szükség. Ezek a számítógépek úgynevezett peer-to-peer alapú kapcsolatokat hoznak létre, ami felépítésében nagyjából egy neuronhálózatra emlékeztet: sok kicsi egyenrangú sejt részfunkciói építenek fel egy nagyobb egységet. Ezek a számítógépek bonyolult, kriptográfiára (titkosításra) alapuló algoritmusokat hajtanak végre, amelyekért cserébe a fenntartójuk jutalékot kap. Ez a bányászat.
A hálózat születése idején, 2009-ben, a bányászat még nagyteljesítményű hétköznapi számítógépeken is kivitelezhető volt. Minél nagyobb volt egy számítógép teljesítménye, annál több bitcoint tudott termelni, ez azonban magas hőleadással és villanyszámlával járt. Mivel az algoritmus a kitermelt egységek számától és egyéb paraméterektől függően egyre bonyolultabbá válik, egyre nagyobb és nagyobb teljesítményű számítógépekre volt szükség.
A brutális energia- és teljesítményigényre válaszul megjelentek a piacon olyan specializált áramkörökre épülő bányászgépek (ASIC), amelyek a Bitcoin hálózatában használt algoritmusok futtatására voltak tervezve és semmi másra. Ezek kisebb fogyasztásuk és magasabb hatásfokuk miatt ugyan alacsonyabb fenntartási költséggel bírnak, azonban olyan fejlesztési költség kell hozzájuk, ami miatt a legtöbb limitált anyagi kerettel bíró bányász kiszorult a piacról.
Manapság már csak ASIC gépekkel történik a bányászat, olyan régiókban, ahol olcsó az áram és a bérleti költség (plusz a hatalmas ASIC gépekből álló farmokat hűteni is kell). A szakértők szerint Európában már abszolút nem éri meg ilyesmivel foglalkozni, a termelés jelenleg Ázsiában a legjelentősebb mértékű.
Hogy juthatok másként a Bitcoinhoz, illetve megéri e?
A Bitcoin vásárlásához kell némi piaci érzék, egy digitális pénztárca (letölthető szoftver vagy felhőszolgáltatás, esetleg fizikai tároló), illetve hozzáférés egy eladófelülethez. Bitcoint hétköznapi forgalomban egyelőre kevés cég használ, azonban a szakértők optimisták ezzel kapcsolatban. Hazánkban nem kell félni a legalitásához kapcsolódó kérdőjelektől, nincs olyan magyar törvény, amely tiltaná a birtoklását vagy kereskedelmét.
Hogy megéri e? Mint minden befektetés, vannak kockázatok, azonban megfelelő érzékkel és felkészültséggel nyereséges lehet az ember. Sokan brókerek segítségével vágnak bele a Bitcoin kereskedelembe: ők olyan személyek vagy cégek, akik kezelik a befektetéseket és a kereskedelmet.
