Tippek és tudnivalók használt laptop vásárlása előtt

Acer One és HP 530

A használt laptop vásárlása nehéz dolog, hiszen rengeteg apróságtól függ, jól járunk e az adott számítógéppel. A következő cikkben az évek alatt összegyűlt személyes tapasztalataimat gyűjtöttem össze. Ezekre a tényezőkre érdemes odafigyelni, hogy elkerüljük a buktatókat.

Mielőtt bármit tennénk: mik a pontos igényeink?

Ha felmerül az igény a laptopvásárlásra, fontos átgondolnunk, hogy mik a valódi igényeink. Egyáltalán nem biztos, hogy annyira egyszerű a helyzet, mint amilyennek elsőre látszik. A legtöbb ember számára azért vonzóak a notebookok, mivel hordozhatóak, kisebb méretűek, mint egy asztali gép és a használathoz szükséges minden periféria beépítésre kerül gyárilag. Azzal viszont sajnos kevesebben számolnak, hogy egy laptop a méretéből fakadóan nehezebben szerelhető, folyamatos karbantartást igényel, korlátozottan bővíthető, ráadásul ergonómia szempontból sem mindig előnyös a használata.

Amikor tanácsomat kérik használt laptop vásárlása előtt, gyakran az az első mondat, hogy „semmi komolyat nem akarok rajta csinálni, csak internetezni, filmet nézni és zenét hallgatni”. Ugyanez a helyzet rengeteg elavult számítógép hirdetésénél is: „tanulni, kisebb játékokra, internetezésre”. Igen ám, de milyen jellegű internetezésről van is szó?

A webböngészés teljesítményigényével kapcsolatos tévhit a kilencvenes évekből származik. Az internetes tartalmak és a felhasználók számának robbanásszerű növekedése előtt kisebb, alacsony minőségű képek és főként szöveg tette ki egy weboldal legnagyobb részét. Később egyre több tartalom jelent meg, viszont az úgynevezett „sávszélesség” nem engedte meg azt, hogy nagy mennyiségű adathoz tudjunk hozzáférni szemvillanásnyi idő alatt. Ilyen körülmények között nem feltétlenül volt szükségünk hatalmas teljesítményű számítógépre ahhoz, hogy böngészni tudjunk. Most számoljunk egy kicsit!

(A következő bekezdésben szereplő adatok meghatározásához a Chrome böngésző Page Size Inspector bővítményét használtam úgy, hogy kikapcsoltam a gyorsítótárat, tehát így nyers letöltött adatmennyiséggel számolt a kiegészítő.)

Egy klasszikus betárcsázós internetkapcsolat sebessége a kilencvenes években jó esetben 56 kbps volt. Egy bájt 8 bitből áll, tehát 1 másodperc alatt 7 kilobájtnyi adatot tudott letölteni a számítógépünk a webről. Manapság viszont már hétköznapinak számít egy 100 mbps (azaz 12,5 megabájt = 12 800 kilobájt másodpercenkénti) sebességű internetkapcsolat is, ami a sávszélesség tekintetében 1828-szoros növekedést jelent…

1999 2017
egy átlagos oldal Space Jam produkciós jegyzetek StarWars.com
az átlagos oldal mérete 146 kilobájt 8809,68 kilobájt
példa a sávszélességre 7 kilobájt / másodperc 12800 kilobájt / másodperc

Az egyre nagyobb sávszélességet biztosító technológiák megjelenésével miatt egyre több látványos megjelenést biztosító multimédiás tartalom (nagy felbontású képek, videók, animációk) jelent meg a weboldalakon, amelynek feldolgozása növelte a számítógépek erőforrásaival kapcsolatos elvárásokat. Az adatforgalom optimalizációját rengeteg, a felhasználó számára láthatatlan eszköz végzi, azonban kijelenthetjük, hogy a korlátlan webböngészéshez bizony kell a teljesítmény. (Amennyiben valaki valamilyen online felületen szeret filmet nézni, akkor azt a feladatot is ide sorolhatjuk.)

Viszont a netezés mellett az operációs rendszerünk, a megnyitott vagy automatikusan futó felhasználói programjaink, a vírusirtónk és még számtalan más folyamat is fut a számítógépen. Ezért azt szoktam ajánlani, hogy ha általános otthoni célokra készül számítógépet vásárolni, gondolja át, hogy milyenek az internetezési szokásai, mivel nagy valószínűséggel az lesz a leginkább megterhelő művelet az eszköz számára. Specifikusabb műveletnek számít a tervezés, videóvágás, képszerkesztés vagy a komolyabb játékok futtatása, amely tovább fogja növelni a gép tudásával kapcsolatos elvárásokat.

A teljesítmény azonban csak egy szempont a sok közül, amit figyelembe kell vennünk a vásárlás előtt. A pontos feladatmeghatározásnál még számos más kérdést is fel kell tennünk magunknak:

  • Strapabíró kialakítás és a kijelző: Milyen körülmények között fogjuk használni a gépet? Meleg, esetleg párás helyen? Kültéri helyszínen? Utazás közben? Tömegközlekedést vagy saját autót használunk?
  • Méret és súly: Hogyan fogjuk szállítani a gépet: kézben, autóval, hátizsákban?
  • Billentyűzet: Milyen kialakítású billentyűzetre van szükségünk? A munkánk igényli, hogy legyen teljesértékű numerikus rész is? Teljes szélességű kialakítás fog kelleni?
  • Akkumulátor: Mennyi időt kell bírnia? Mennyibe kerül a cseréje?

…ez technikailag mit jelent?

Az általános webböngészéshez és felhasználáshoz a személyes tapasztalataim alapján nagyjából ilyen konfigurációra van szükség:

  • legalább 2 gigabájt memória
  • kétmagos Intel processzor a T-, P- vagy későbbi szériákból
  • korrekt sebességgel és gyorsítótármérettel rendelkező merevlemez
  • stabil, visszafogott erőforrásigényű operációs rendszer
  • wifimodul és kábeles csatlakoztatási lehetőség

Mi a helyzet a használtpiacon?

A magyarországi használt informatikai termékek piaca rendkívül színes és hatalmas választékot találhatunk a különböző eszközökből. Az előző bekezdésben megjelölt alapigényeknek megfelelő készülékek ma már akkumulátor nélkül, de korrekt állapotban magánszemélytől vásárolva már akár 20-25 ezer forint körül is kaphatóak. Amennyiben többet szánunk az eszközre és az alsókategóriás új gépek nem felelnek meg igényeinknek, megfelelő forrásból vásárolhatunk vállalati használatból származó felújított üzleti gépeket is. A hétköznapi felhasználóknak szánt gépeket a “consumer” kategóriába soroljuk, míg ezek a komolyabb gépek az úgynevezett “business” megnevezés alatt futnak. A “consumer” gépeket leginkább a “kompromisszumos” kifejezéssel tudnám jellemezni, mivel a teljesítmény és ár javítása érdekében a gyártók általában minőségi oldalon faragnak le. A “business” gépek ellentétben olyan felhasználókat céloznak, akiknek létfontosságú eszköze a laptop, így gondosabb fejlesztési folyamatokat és tesztelésen mennek keresztül forgalomba kerülésük előtt. Értelemszerűen drágábbak is a hétköznapi gépeknél, de megbízhatóbbak is.

Az eladókat a következő csoportokba sorolhatjuk:

  • magánszemélyek, mint alkalmi eladók
  • magánszemélyek és cégek, akik használt gépek felújítására és importjára szakosodtak
  • használt laptop és asztali gép forgalmazásával foglalkozó boltok

Nagyon fontos, hogy mindig olyan felületen keresztül vásároljunk, ahol az eladó megbízhatóságát ellenőrizni tudjuk, legyen szó akár magánszemélyről, akár cégről, vállalkozóról. Amennyiben az adott hirdetési felület (különböző oldalak, Facebook) nem ad erre lehetőséget, legyünk óvatosak. A cégtől való vásárlás előnye, hogy számlát és garanciát kapunk, azonban nézzük át a feltételeket és ügyeljünk a jótállás érvényességének idejére is.

HP Pavilion dv7
A maga idejében a HP Pavilion dv7 felsőkategóriás multimédia laptop volt. Az i7-es processzor felett azonban eljárt az idő, ráadásul a maga idejében nagy teljesítményűnek számító videokártyával együtt hajlamosak pokolian fűteni is. A szervizes karbantartás kötelező!

Konkrét tippek használt laptop vásárlásához

Adva van egy használt laptop, ami szimpatikus és első ránézésre úgy tűnik, hogy kialakításában és erőforrásait tekintve megfelelő lehet számunkra. Mi legyen a következő lépés?

Ilyenkor kivétel nélkül azt szoktam ajánlani mindenkinek, hogy olvasson utána kicsit az adott típusnak és az adott komponenseknek. Az objektív szemléletű tesztekből rengeteg dolgot megtudhatunk, még akkor is, ha ezek a cikkek zömében akkor készülnek, amikor még az adott eszköz új, tehát a hosszabb idejű használat kapcsán csak felhasználói visszajelzésekre tudunk támaszkodni. A konkrét eszköz komponensei kapcsán fontos a teljes leírás megléte, mert maguk a számok csalhatnak. A következő példák lehet, hogy a kelleténél kicsit szárazabbak lesznek, de igyekszem nem túlbonyolítani a mondanivalómat:

Egy processzor esetében például még messze nem elegendő információ, hogy „Intel 2×1,6 gigahertz”, mert ha jobban utánanézünk, láthatjuk, hogy ez rögtön több típust is jelölhet, amelyek között igen komoly szórás van. A teljesség igénye nélkül:

  • Intel Atom N270, amelynél a második mag csupán virtuális: rendkívül alacsony teljesítményű és elavult processzor, a ma már kihalóban lévő netbookokban gyakori
  • Intel Core Duo T2050: korai Core processzor alacsony teljesítménnyel, ráadásul csak 32 bites
  • Intel Core 2 Duo T5200: az előzőnél jóval fejlettebb, már 64 bites, mai szinten még alsókategóriás teljesítményt tud hozni megfelelő rendszer mellett

De nem csupán teljesítményben, hanem fogyasztásban, illetve hőtermelési tényezők tekintetében is jelentős különbség van az adott processzorok között. A laptopokat természetesen számos más alkatrész is alkotja, amelynek részletes adatai felett nem érdemes elsiklani:

  • A merevlemez nem csupán kapacitás szempontjából számít, mivel sebessége befolyásolja a rendszer működését. Ha a merevlemez írási és olvasási sebessége alacsony, nem csak a másolás, hanem maga a rendszer és a felhasználói programok is lassabbak lesznek. A magas üzemidejű, vagy már nem tökéletes állapotú háttértárak miatt elveszíthetjük adatainkat is, ráadásul a cseréjük ritkán oldható meg olcsón. Úgy vélem, hogy érdemesebb SSD-re beruházni, főleg a régebbi gépek esetén, mivel az drámaian megnövelheti egy eszköz sebességét. Sokan fel szokták hozni ezen komponensek alacsonyabb tárkapacitását (azonos árú merevlemezek mellett), azonban ezt nem tartom elsődleges szempontnak: egy apró, sérülékeny notebook a használat során rengeteg ártó fizikai hatásnak ki van téve, ráadásul elveszhet, ellophatják. Nem érdemes a fél életünket egyetlen merevlemezen őrizgetni, tartsunk biztonsági másolatokat!
  • A chipset (és az integrált videokártya) is okozhat gondokat. Bizonyos olcsó kétmagos laptopok esetében olyan nem túl szerencsés megoldásokat alkalmaztak a gyártók a drágább, de megfelelő chipset helyett, ami miatt a gépek legfeljebb Windows 7-es támogatással rendelkeznek, Linux rendszerrel pedig szinte teljesen használhatatlanok. Olyan hibrid gépek is előfordulnak, amelyek DDR2-es memóriával, illetve Intel Core processzorral rendelkeznek, de merevlemezük még a SATA előtti IDE csatlakozással bírnak, ami ma már komoly hátrányt jelent sebesség, tárkapacitás, illetve csere szempontjából. Az AMD processzorral és APU-val szerelt gépek esetén legyünk óvatosak, mert a pár éves belépőszériás gépek teljesítménye komoly kívánnivalókat hagy maga után!
  • Általános bővíthetőség terén a notebookok elég kemény diónak szoktak bizonyulni. Manapság gyakori, hogy nem kerül szervízablak a gépek aljára vagy a különböző korábban cserélhető alkatrészek is integrálva vannak az alaplapra. Hagyományos kialakítású modellek esetén általában a memória, a merevlemez és az akkumulátor cserélhető/bővíthető, illetve bizonyos szerencsés esetekben a processzor is kompatíbilis más típusokkal. Kisebb teljesítményű gép vásárlása esetén tájékozódjunk a korlátairól!
  • A kijelzőnél nem csupán a méret és a matt vagy fényes felület számít, hanem a fényerő, a felbontás, a képarány, illetve az egyik legfontosabb tényező, a betekintési szög. A rosszabb minőségű kijelzők színei nem szépek, ráadásul csak bizonyos fényviszonyok között, korlátozott szögben láthatóak jól.

Gyakran merül fel az igények között az, hogy a laptop alkalmas legyen valamilyen játékra. Személyes tapasztalataim alapján mindenkit óva intenék attól, hogy nagy teljesítményű videokártyával szerelt laptopot vásároljon alapos kutatás nélkül! A processzor mellett ez az a komponens, amely a legnagyobb hőt termeli működése során. Ha nem megfelelő kialakítású a gép gyári hűtője, vagy elhanyagolták a takarítását, könnyen tönkremehet (természetesen ez igaz a processzorra is!). Bizonyos gépek esetében a hirdetés cserélhető videokártyát említhet, ezeknél viszont fontos tudni, hogy hiba esetén a cseréjük gyakran többe kerül, mint a forrasztásos javítás más típusok esetén (a forrasztás viszont nem feltétlenül örökéletű, ez típus és szervízfüggő dolog). Komolyabb gépigénnyel rendelkező játékok futtatásához érdemes inkább egy megfelelő garanciával rendelkező nagy teljesítményű gamer gépet vásárolni, mert a melegedés még a drágább hétköznapi használatra szánt laptopoknál is gyakran okoz komoly meghibásodást. Olcsóbb alternatívaként pedig természetesen ott vannak az asztali gépek is.

Gyakoriak a használt „gamer” vagy „gémer” megnevezésű laptopok is, viszont fontos tudni, hogy manapság a kelleténél lazábban értelmezve használják ezt az eladók. A konkrétan játékosokat célzó notebookok nem csupán nagyobb teljesítményűek az átlagos eszközöknél, gyakran speciális hűtéssel vagy egyéb optimalizált megoldásokkal bírnak. Ha erőteljesebb hordozható számítógépre vágyunk, viszont korlátozott anyagi lehetőségeink vannak, érdemes a használt készülékeket árusító kereskedők kínálatát áttekinteni, mivel felújított üzleti kategóriás gépekkel jó üzletet köthetünk.

Előfordul, hogy egy használt gép akkumulátora teljesen tönkrement, vagy anélkül árusítják. Drága alkatrészről van szó! Például a saját munkagépem esetében, ami egy nagyon olcsón beszerezhető HP 530-as, Kínából rendelve 8000 forintot kellett fizetnem egy két óra üzemidő biztosító akkuért, viszont raktárról az ennél némileg kisebb kapacitású változatok is elérték a 12-16 ezer forintos árat. Ha megfelel számunkra a hiánya, akkor érdemes átgondolnunk, hogy egyáltalán érdemes e egy laptopra beruházni, hiszen egy könnyebben szerelhető asztali gép és egy mobiltelefon/tablet kiválthatja annak funkcióit. A hiányzó tápegység pótlása is megterhelő lehet a pénztárcánk számára: mivel az olcsó univerzális adapterek nem mindig a legoptimálisabbak (például melegedhetnek, vagy a kisebb teljesítményűek könnyen tönkre is mehetnek), érdemes a gyárit pontosan kiváltót vásárolnunk. Más hiányzó alkatrészek (fedőlapok, kijelző, műanyag elemek, billentyűzet) cseréjének az árát nem lehet megjósolni, azok kapcsán érdemes több oldalról is tájékozódnunk, ha sérült gépet akarunk vásárolni.

Fizikai sérülések és megjelenés kapcsán mindig az arany középutat szoktam javasolni. A matt felületű szürke, sötétkék vagy fekete gépeken kevésbé látszanak meg a használati karcok, mint mondjuk egy lakkozott fehér felületen. A fizikai sérülések és szennyeződések sokat elárulnak egy gép előéletéről: egy morzsával és ragaccsal teli billentyűzet, porral berakodott hűtőnyílás vagy repedezett műanyagelemek ritkán jelentenek jót. Régebbi típusok esetén természetesen gyakoribbak a leharcolt, de még használható gépek, ezért érdemes személyesen megejtenünk a vásárlást (főként magányszemélyek esetén).  A rikító színek abból a szempontból is problémásak lehetnek, mert felkelthetik a tolvajok figyelmét.

Végszó

Remélem, hogy írásommal sok új dologra tudtam rámutatni és hogy hasznát fogják venni kutakodás közben, illetve használt laptop vásárlása előtt. Igyekeztem személyes tapasztalataim alapján a legjobban összefoglalni minden tényezőt, de mint minden tág témakör esetében, mindig maradnak említésre méltó dolgok. Ha ilyesmi jutna eszébe, ne habozzon, írjon!

Acer One és HP 530
A cikk elején szereplő két jómadár: Acer One 571 és HP 530. Az Acer netbookja csinos, de kínszenvedés vele minden művelet a gyönge processzor miatt. A HP a maga idejében is alsóbb kategóriás laptop volt, viszont remekül bővíthető és strapabíró munkagép.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.