Az Európai Uniónak köszönhetően napjainkban minden korábbinál könnyebb dolgunk van, ha úgy döntünk, egy másik európai országban képzeljük el a további életünket. Jó néhányan vannak, akik nem kizárólag alkalmazotti létben gondolkodnak a külföldi munkavállalás kapcsán, hanem merészebbek, és vállalkozást indítanának. Kérdés viszont, hogy milyet érdemes?
Ahogy Magyarországon, úgy Németországban is több cégforma létezik, és természetesen nem mindegy, hogy ezek közül melyiket választjuk. A lehetőségek, a körülmények eltérőek lehetnek, és mindez nagymértékben befolyásolja, hogy melyik lesz a megfelelő.
Nézzük meg a 3 leggyakoribb német vállalkozási formát, hogy könnyebb legyen a döntés!
GmbH (Gesellschaft mit beschränkter Haftung)
Ez nagyjából a magyar Korlátolt felelősségű társaságnak, vagyis Kft.-nek felel meg, azaz a felelőssége a vagyona értékéig terjed. Amit mindenképpen tudni kell róla, hogy kezdőtőkét igényel, mégpedig mintegy 25 000 €-t, viszont GmbH alapításkor elegendő a törzstőke felét, azaz 12500 €-t.
A GmbH-t alapíthatják természetes személyek vagy az Európai Unióban bejegyzett cégek (EU-n kívül más az eljárásrend).
Az alapítást megelőzően előminősítési engedélyt kell kérni a német hatóságoktól, amihez üzleti tervet is be kell benyújtani. Ha ez megvan, a GmbH nagyjából 2-3 hét alatt fog megalakulni, minden eljárást figyelembe véve. Ez a legelterjedtebb vállalkozási forma Németországban. Az alapításhoz legalább egy tag kell, felső korlát nincs.
UG (Unternehmensgesellschaft)
Lényegében ugyanaz, mint a GmbH, egyetlen fő különbség van a két cégforma között: az, hogy az UG esetében nincs szükség a 25 000 eurós törzstőkére, akár 1 euróból is megalapítható. Mindazonáltal ez nem javasolt, mert az iparkamara nem nézi jó szemmel; célszerű minimum annyi pénzt beletenni, ami 1-2 hónap működési költséget fedez. Nem árt tudni, hogy előbb-utóbb azért meg kell lennie a törzstőkének is – a bevétel nem vehető fel teljes mértékben, a 25%-át bent kell hagyni mindaddig, amíg a 25 000 euró össze nem gyűlik. Ha ez megtörténik, akkor a társaság akár GmbH-ként is működhet tovább. Kiváló megoldás akkor, ha nem áll rendelkezésre komolyabb mértékű induló összeg.
KG (Kommanditgesellschaft)
KG (Kommanditgesellschaft). Ez gyakorlatilag a magyar Betéti Társaság (BT.) német megfelelője. A betéti társaság alapításához legalább két személy kell, ugyanakkor közjegyzői szerződésre nincs szükség, elég annyi, hogy a betétes és a beltag közt írásbeli megállapodás születik. Legalább a beltagnak teljes vagyonával kell felelősséget vállalnia, a többieknek csak addig, amennyi vagyont beletettek. Az alapítást követően a közjegyzői okirattal lehet kérni a cégjegyzékbe történő bejegyzést.
Melyiket válasszam?
Ahogy már említettük, az, hogy melyiket célszerű választani, leginkább attól függ, hogy milyenek a körülmények, azaz például hányan alapítunk céget, mennyi tőke áll rendelkezésünkre, mekkora felelősséget kívánunk vállalni.
Ha nem szeretnénk a teljes vagyonunkkal felelni a cégért, akkor például a KG lehetőségét el is vethetjük, habár ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a cégalapításnak. Amennyiben nem probléma a teljes vagyoni felelősség, és az idő fontos tényező, akkor jó választás lehet.
A GmbH előnye, hogy rugalmas, emellett van egy presztízse nemzetközi szinten is, egész egyszerűen komolyabban vesznek ezzel a cégformával. Mindazonáltal elég komoly kezdőtőkét igényel, ami nem biztos, hogy rendelkezésre áll. Ezt a problémát küszöböli ki az UG, amivel idővel GmbH-vá válhat a cég. Ez elméletileg jól hangzik, addig azonban, míg ez meg nem történik, kevésbé fognak komolyan venni – hiszen UG-je gyakorlatilag bárkinek lehet. Kérdés, hogy ezt be tudjuk, be akarjuk-e vállalni.
Amennyiben további kérdése merül fel a német cégalapítás kapcsán, javasoljuk szakértő felkeresését.
