Amit minden cégvezetőnek tudnia kellene a német cégalapításról

Német cégalapítás?

Az Európai Uniónak köszönhetően napjainkban minden korábbinál könnyebb dolgunk van, ha úgy döntünk, egy másik európai országban képzeljük el a további életünket. Jó néhányan vannak, akik nem kizárólag alkalmazotti létben gondolkodnak a külföldi munkavállalás kapcsán, hanem merészebbek, és vállalkozást indítanának. Kérdés viszont, hogy milyet érdemes?

Ahogy Magyarországon, úgy Németországban is több cégforma létezik, és természetesen nem mindegy, hogy ezek közül melyiket választjuk. A lehetőségek, a körülmények eltérőek lehetnek, és mindez nagymértékben befolyásolja, hogy melyik lesz a megfelelő.

Nézzük meg a 3 leggyakoribb német vállalkozási formát, hogy könnyebb legyen a döntés!

GmbH (Gesellschaft mit beschränkter Haftung)

Ez nagyjából a magyar Korlátolt felelősségű társaságnak, vagyis Kft.-nek felel meg, azaz a felelőssége a vagyona értékéig terjed. Amit mindenképpen tudni kell róla, hogy kezdőtőkét igényel, mégpedig mintegy 25 000 €-t, viszont GmbH alapításkor elegendő a törzstőke felét, azaz 12500 €-t.

A GmbH-t alapíthatják természetes személyek vagy az Európai Unióban bejegyzett cégek (EU-n kívül más az eljárásrend).

Az alapítást megelőzően előminősítési engedélyt kell kérni a német hatóságoktól, amihez üzleti tervet is be kell benyújtani. Ha ez megvan, a GmbH nagyjából 2-3 hét alatt fog megalakulni, minden eljárást figyelembe véve. Ez a legelterjedtebb vállalkozási forma Németországban. Az alapításhoz legalább egy tag kell, felső korlát nincs. 

UG (Unternehmensgesellschaft)

Lényegében ugyanaz, mint a GmbH, egyetlen fő különbség van a két cégforma között: az, hogy az UG esetében nincs szükség a 25 000 eurós törzstőkére, akár 1 euróból is megalapítható. Mindazonáltal ez nem javasolt, mert az iparkamara nem nézi jó szemmel; célszerű minimum annyi pénzt beletenni, ami 1-2 hónap működési költséget fedez. Nem árt tudni, hogy előbb-utóbb azért meg kell lennie a törzstőkének is – a bevétel nem vehető fel teljes mértékben, a 25%-át bent kell hagyni mindaddig, amíg a 25 000 euró össze nem gyűlik. Ha ez megtörténik, akkor a társaság akár GmbH-ként is működhet tovább. Kiváló megoldás akkor, ha nem áll rendelkezésre komolyabb mértékű induló összeg.

Apropó, lehet hogy ez is érdekelhet  Vállalkozó legyek vagy fogjak cégalapításba?

KG (Kommanditgesellschaft)

KG (Kommanditgesellschaft). Ez gyakorlatilag a magyar Betéti Társaság (BT.) német megfelelője. A betéti társaság alapításához legalább két személy kell, ugyanakkor közjegyzői szerződésre nincs szükség, elég annyi, hogy a betétes és a beltag közt írásbeli megállapodás születik. Legalább a beltagnak teljes vagyonával kell felelősséget vállalnia, a többieknek csak addig, amennyi vagyont beletettek. Az alapítást követően a közjegyzői okirattal lehet kérni a cégjegyzékbe történő bejegyzést.

Melyiket válasszam?

Ahogy már említettük, az, hogy melyiket célszerű választani, leginkább attól függ, hogy milyenek a körülmények, azaz például hányan alapítunk céget, mennyi tőke áll rendelkezésünkre, mekkora felelősséget kívánunk vállalni.

Ha nem szeretnénk a teljes vagyonunkkal felelni a cégért, akkor például a KG lehetőségét el is vethetjük, habár ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a cégalapításnak. Amennyiben nem probléma a teljes vagyoni felelősség, és az idő fontos tényező, akkor jó választás lehet.

A GmbH előnye, hogy rugalmas, emellett van egy presztízse nemzetközi szinten is, egész egyszerűen komolyabban vesznek ezzel a cégformával. Mindazonáltal elég komoly kezdőtőkét igényel, ami nem biztos, hogy rendelkezésre áll. Ezt a problémát küszöböli ki az UG, amivel idővel GmbH-vá válhat a cég. Ez elméletileg jól hangzik, addig azonban, míg ez meg nem történik, kevésbé fognak komolyan venni – hiszen UG-je gyakorlatilag bárkinek lehet. Kérdés, hogy ezt be tudjuk, be akarjuk-e vállalni.

Amennyiben további kérdése merül fel a német cégalapítás kapcsán, javasoljuk szakértő felkeresését.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.